Tisztelt Petíciós Bizottság!

Az Európai Unió létesítésének alapvető célja volt az egységes piac létrehozása, és a piac
biztonságát megteremtő egységes fogyasztóvédelem kialakítása.

A Kelet-Európában folyó devizahitelezés veszélybe sodorja az Európai Unió alapvető céljait.
Az egyes uniós országok egymástól lényegesen eltérő szolgáltatási színvonala, és Kelet-
Európa polgárainak fogyasztóvédelmi kiszolgáltatottsága miatt fordulunk Önökhöz.

A devizaalapú hitelezés ma már Magyarországon az ország gazdaságát megrendítő folyamattá
alakult. Az illetékes hatóságok nem oldották meg a kérdést. Emiatt számos civil szervezet
kezdett el foglalkozni a devizaalapú hitelezés kérdésével. A civil szervezetek a 2011. június 9-
i tanácskozáson összefogtak, és Szociális Kerekasztal néven közgazdászokból és jogászokból
álló egységes, közös platformot hoztak létre. A Szociális Kerekasztal mintegy két hónap alatt
feltárta a helyzetet, és perelhető megoldásra konkrét javaslatokat dolgozott ki. A nagyszámú
per indítása mellett sem lehet teljes értékű megoldás az, hogy jogaik kivívása érdekében
mintegy egymillió ember nyújtson be keresetet a bankok ellen. A problémára közös és
hatékony megoldást kell találni.

A devizahiteleknek nem csak Magyarország, hanem Lengyelország, Románia, Bulgária,
Horvátország, Észtország, Lettország Litvánia lakossága is áldozata lett. A Szociális
Kerekasztal azért fordul a Petíciós Bizottsághoz, hogy az EURÓPAI UNIÓ keretén belül
segítsen formába önteni azt a jogi megoldást, amely feloldja az Európai Unió elveivel
ellentétes állapotot, és orvosolja a társadalmi – gazdasági katasztrófával fenyegető helyzetet.



DEVIZAHITELEZÉS HELYZETE

A szocializmus megszűnését követő gazdasági átalakulás a kelet-európai országokban magas
inflációval, és az ehhez kapcsolódó magas jegybanki alapkamattal járt együtt. Jellemzően a
tőkehiány és az alacsony bérek miatt nem épültek bérlakások. A lakosság 8% körüli infláció
mellett csak nehezen tudta megfizetni a lakásépítésre felvett hitel törlesztő részleteit. Ebben a
gazdasági környezetben jó gondolatnak tűnt a bankok ajánlata, hogy az emberek alacsony
kamatozású devizában (szinte kizárólag svájci frankban) vegyenek fel hitelt.

Alacsony kamatozású devizában felvett hitel más ország magas kamatozású devizájában való
befektetetését a pénzügyi világ carry trade ügyletnek nevezi. A carry trade ügyletet
professzionális befektetők spekuláció révén pénzkeresésre alkalmazzák. Az ügylet alapvető
feltétele, hogy a magas kamatozású deviza értékének csökkenése idején a felvett hitelt
azonnal vissza kell fizetni, mert különben az árfolyamváltozás a kamatnyereséget felemészti,
sőt akár veszteséget is eredményez. Emiatt a pénzt a magas kamatozású országban csak likvid
eszközbe (pl. állampapír) szabad befektetni.

A carry trade ügyletet bankok finanszírozzák, és számos esetben a bankok maguk is
alkalmazzák, emiatt annak sajátosságait nagyon jól ismerik.


A carry trade ügylet lakosság részére való alkalmazása szinte minden elemében hibás javaslat
volt.

• A lakosság nem professzionális befektető, tehát nem tudja megítélni, mikor keletkezik
olyan tartós árfolyamváltozás, amelynél a kölcsönt vissza kell fizetni.


• A lakosság nem spekulációval akar pénzt keresni, hanem saját szükségletét (pl.
lakásvásárlás) akarta kielégíteni, amelynél fel sem vetődhetett, hogy az árfolyam
emelkedésekor feladva célját, eladja a lakását és az utcára kerüljön.


• A lakosság a felvett hitelt jellemzően ingatlanba, tartós fogyasztási cikkbe, azaz nem
likvid eszközbe (pl. állampapír) fektette, amelynél a gyors eladás és a hitel
visszafizetése lehetetlen. Sőt a részletfizetés vállalása révén elismerte, hogy a teljes
hitel azonnali visszafizetésére képtelen.


• A két ország tartós kamatkülönbsége közgazdaságilag szükségszerűen magával vonja
az árfolyam emelkedését, így a carry trade hitel visszafizetése néhány éven belül
várhatóan szükségszerűvé válik. A bankok ezzel szemben a lakossággal 10, 20, sőt
esetenként 30 éves hitelszerződéseket kötöttek, amelynél a kezdeti kamatelőny
eltűnhet, eltűnik és a carry trade veszteséget eredményez.




A bankok részére nyilvánvaló volt, hogy a carry trade lakossági alkalmazása rendkívül
kockázatos, s hogy nagy a veszélye annak, hogy az árfolyam változása révén hitelfelvevők
jelentős veszteségeket fognak elszenvedni, tömegek lesznek képtelenek hiteleiket
visszafizetni. Nem vitás, hogy a bankok a carry trade lakossági alkalmazásával az embereket
tudatosan megtévesztették.

A carry trade üzlet vonatkozásában logikus lett volna, hogy a bankok devizaként az EURO-t
javasolják, hiszen a kelet-európai országoknak leginkább az EURO övezettel van gazdasági
kapcsolatuk. A carry trade ügyletet alkalmazó bankok jellemzően EURO övezetben
működnek. Az EURO árfolyam ingadozása pedig legfeljebb a gazdasági folyamatok
mértékéig változhatott volna.

A bankok ezzel szemben a svájci frankot helyezték előtérbe, hiszen a svájci deviza
szándékosan beerősíthető, ami miatt a kelet-európai országok svájci deviza árfolyama
megemelkedik, és ezáltal az országok hitelfelvevői fizetésképtelenné válnak. Ezt a tudatosan
szervezett visszaélést egyes bankok már a hitelszerződésében is oly módon megfogalmazták,
hogy a svájci deviza megszűnése esetén milyen devizában kell a szerződést értelmezni. A
svájci deviza megszűnése csak egyetlen módon lehetséges, a svájci frank brutális
beerősítésével. Ennek a beerősítési folyamatnak jelenleg szemtanúi vagyunk. Tehát a bankok
a deviza megválasztásában is tudatosan megtévesztették a hitelfelvevőket.

A bankok Magyarországon szinte minden szerződésben hamisan számolnak. Például gyakran
tetten érhető, hogy a bank 8% kamatot közöl, miközben a számításban már magasabb kamatot
alkalmaz. A szerződésben megjelölt törlesztő részlethez képest a törlesztő részlet fizetésénél
már magasabb összeget szed be. Mikor a törlesztő részletet először kiszámoljuk, az
alacsonyabb lehet még a szerződött értéknél is. A hamis számítások és adatközlések akár
bűncselekmény alapos gyanúját is felvetik.


A bankok a lakossági svájci frank alapú hitelek kamatát még kamatfelárral is megemelték,
amely kezdetben akkora volt, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamata. Napjainkban
azonban a kamatfelár már a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatának mintegy 150-170
szerese.

A bankok a devizahiteleknél a leszerződött kamatokat egyoldalúan, reális indok nélkül
emelték. Míg a svájci frank hitelek kamata Lengyelországban követte a Svájci Nemzeti Bank
referencia kamatát, addig Magyarországon a kamat sem a svájci, sem a magyar bankközi
kamatra, a BUBOR-ra nem hasonlít, azoknál lényegesen magasabb. A kamat szubjektív
emelését jól mutatja a Bloomberg diagramja, amelyben a magyar és lengyel devizahitelek
kamata látható:



A bankok tehát az Európai Unió egységes piacra vonatkozó alapelveit felrúgva minden
országban más kamatozási elvet alkalmaztak.

Magyarországon a svájci frank alapú hitelek kamatszintjének 150-170 szeresre emelése,
valamint a HUF/CHF árfolyam 50%-ot meghaladó mértékű emelkedése miatt a törlesztő
részletek megduplázódtak, amit már a lakosság jelentős része nem tud fizetni.

A hitelszerződések megkötésénél a bankok rosszhiszeműek, tisztességtelenek voltak és a
hitelfelvevőket tudatosan olyan szinten megtévesztették, ami a bűncselekmény alapos
gyanúját is felveti. Mindezek miatt alapos a gyanú, hogy a hitelszerződések semmisek.

A devizahitel megemelkedett törlesztő részlete miatt lényegesen csökkent a lakosság
fogyasztása. Az emberek ma már kevesebb élelmiszert vesznek, nincs pénzük fodrászra,
virágra, ruhára. Tömeges lett a kisvállalkozások csődje, ami a hitelt nem fizetők arányát
tovább növeli.

Ma már 140.000 család van olyan fizetési késedelemben, hogy bármikor
kilakoltathatják. Ez az állapot több mint egymillió embert érint. Ha a fogyasztási
hiteleket is figyelembe vesszük, akkor a lakosság csaknem harmada szenved a devizaalapú
hitel megfizethetetlenségétől. A hitel kifizetése érdekében emberek sokasága éhezik, fél


munkahelye elvesztésétől, ezek a hatások pedig a megbetegedési arányt is növelik.
Lényegesen megemelkedett az öngyilkosságok és a stroke aránya. Egy család kilakoltatása
azzal járhat, hogy a gyerekeket elveszik szülőktől, amit sokan nem tudnak elviselni, ezért
előfordul, hogy teljes családok választják az öngyilkosságot. Mindezekről az államilag
létrehozott hírcentrumnak tilos tájékoztatást adnia a közvéleménynek. Összefoglalva a banki
profit érdekében egyfajta népirtás folyik.

Olyan szintű a feszültség, hogy félő, a nép ezt nem tűri tétlenül, a megmozdulások esélye
magas. Már voltak bankfoglalások, bankok munkájának ellehetetlenítésére irányuló
megmozdulások. Sokat tettünk a feszült hangulat lecsillapítására, de ez irányú
tevékenységünk csak akkor válhat eredményessé, ha az emberek látják, hogy
látszatintézkedések helyett valódi megoldások születnek.

BANKOK SZEREPE

A teljesség igénye nélkül, a legmeghatározóbb devizaalapú hitelezést folytató bankok a
következők:

Bank neve

Anyabank székhelye

Raiffeisen Bank

Ausztria

ERSTE Bank

Ausztria

Porsche Bank

Ausztria

AXA Bank

Belgium

K & H Bank

Belgium

Magyar Külkereskedelmi Bank

Németország

Volksbank Magyarország

Németország

CIB Bank

Olaszország

UniCredit Bank Hungary

Olaszország



Nem a nyugat-európai bankok kelet-európai jelenlétével, hanem a bankok rosszhiszemű,
tisztességtelen és a lakosságot megtévesztő, törvénytelen tevékenységével van a baj,
amelyhez üzleti okból csatlakozott a csak részben magyar tulajdonú OTP és FHB is. A
felsorolt nagy múltú nyugat-európai bankok nagyon jól tudták, hogy amit Kelet-
Európában tesznek, azt saját hazájukban nem tehetnék meg.

Sőt az egyes kelet-európai országok között is lényeges eltérések mutatkoznak, amit a
korábban bemutatott Bloomberg diagram jól bizonyít.

A bankok áttekintése felhívja a figyelmet, hogy jellemzően a nyugat-európai bankok
folytatták egész Kelet-Európában szervezett és törvénytelen devizahitelezést. A bankok
differenciált üzleti feltételei kettészakították az Európai Uniót.

Kelet-Európában rendszerváltás történt. Kelet-Európa népei a szocializmus helyett a nyugati
társadalmi berendezkedést, az Európai Uniót választották, úgy érezték, hogy felszabadultak a
szovjeturalom alól. Bíztak és hittek az erkölcsösnek feltüntetett nyugat-európai demokratikus
országokban. A devizahitelezés transzparenssé tette, hogy csak a zsarnok személye változott.
A helyzet pedig csak romlott.

A Szovjetunió uralma idején fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, új ipari városok jöttek létre, az
embereknek munkájuk, létbiztonságuk volt. Mára a szocializmus ideje alatt elképzelhetetlen


nyomor alakult ki, sőt az Európai Unió korszaka minden eddigi hatalomhoz képest rosszabb,
az embereknek nincs munkájuk, megszűnt a létbiztonságuk. A legrosszabb azonban, hogy a
devizahitelezés révén még a lakhatást, a tulajdont is elveszik az emberektől.

AZ EURÓPAI UNIÓ FELADATA

Az Európai Unió megalapításának alapvető célja volt, hogy egységes szabályok szerinti piac
alakuljon ki, amelynél az unió polgárai kellő biztonsággal vehetik meg más tagállam
termékét, vehetik igénybe más tagállam vállalkozásainak szolgáltatását. Ma már
elképzelhetetlen, hogy a NINA RICCI parfümje ne azonos illatú, minőségű legyen Párizsban,
Londonban, Budapesten, vagy a WIZZ AIR ne azonos feltétellel repítene minden utast
Európában.

Néhány bank törvénytelen, akár bűncselekményt is vélelmezhető működése szétveri az
Európai Unió egységét.

A kialakult helyzet nem csak a kelet-európai, de a nyugat-európai országoknak is
elfogadhatatlan. Nem szabad megengedni a bankoknak, hogy az Európai Uniót
kettészakítsák és az Unió elvét tönkretegyék.

A bankok tevékenysége túlmutat a kelet-európai kormányok hatáskörén. Az Európai
Unió vezetésének színt kell vallani: vagy meg tudja szüntetni az Európai Uniót
bomlasztó banki magatartást, vagy nyilvánvalóvá teszi, hogy az Európai Unió csupán
Kelet-Európa kifosztásának eszköze, amelynek következtében az Unió felbomlásához
közelítünk, mint azt a görög és más országok példája mutatja.

JAVASLAT

Az Európai Unió tegyen határozott intézkedést azért, hogy Kelet-Európában a bankok
visszamenőleg, a szerződéskötéstől kezdve az Európai Unió egységes piacpolitikájának
megfelelően, ugyanolyan feltétellel szolgáltassanak, mint az anyaországban.

Az emberek a felvett hiteleket vissza akarják fizetni. De képtelenek az uzsorakamat
kifizetésére.

A jelenleg Kelet-Európában nyújtott devizaalapú hitelek vonatkozásában az Európai Unió

• korlátozza a lakossági devizahitelezést, a hitelt számítsa az adott ország
fizetőeszközében, ne pedig idegen devizában, az emberek a törlesztő részletet abban a
devizában fizessék vissza, amelyben jövedelmük keletkezik.


• a kamat referencia kamat alapján kerüljön megállapításra, mértéke pedig ne haladja
meg az adott ország statisztikai hivatala által megállapított inflációs ráta egy
százalékkal növelt értékét, és ezzel tükrözze a nyugat-európai országok szokásos
nagyságrendű kamatszintjét.




Budapest, 2011. október 20.

Szociális Kerekasztal



Forrás itt!