Olajfa Zrt.

A 2008-as koalíciós szakítás liberális főalakja, Kóka János 2011 novemberében közös szófiai vállalkozást alapított Gyurcsány Ferenccel – Cellum Bulgaria AD néven. Korábban ugyan a Kóka által irányított, mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Global Zrt. közleményben tudatta, hogy a bolgár Corpbankkal szövetkezve épp a Balkán meghódítására készül, arról azonban nem szólt a fáma, hogy a biznisznek Gyurcsány is részese lesz. Pontosabban: a magyar és az angol sajtóanyagokból szándékosan kihagyták azt a (bolgár nyelvű szövegekben szereplő) tényt, hogy a boltba a budapesti Altus-ConsAlt Nemzetközi Tanácsadó Kft. is beszáll. Utóbbi az egykori kormányfő híres-hírhedt Altus Befektetési Zrt.-jének leányvállalata. A lapunk birtokában lévő hiteles cégiratok szerint a Cellum Bulgaria AD felét bolgár érdekeltségek ellenőrzik; 38 százaléka van a Kóka-féle Cellum Globalnak, a maradék 12 százalék pedig az Altus-ConsAlté (lásd a dokumentumot).

A holnap utcára kerülő Heti Válaszból az is kiderül, hogy a bulgáriai részvénytársaság öttagú igazgatóságában két magyarnak jutott hely: Kókának és a szófiai születésű Dobrev Klárának. (Gyurcsány hitvese azért odakint látta meg a napvilágot, mert édesanyja, Apró Piroska 1970-74 között a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt.) Az SZDSZ exelnökének tehát vélhetően nem azért volt szüksége az Altus-stábra, hogy újra együtt villoghasson a volt miniszterelnökkel – egyszerűen csak a Cellum balkáni beágyazódását segítendő vette maga mellé a Gyurcsány–Dobrev családot.

A vállalkozás szabadsága persze megilleti a korábbi kormányzati potentátokat, ám későbbi pályájuknak árthat, ha a politikusként megszerzett előnyöket, információkat – titokban – gazdasági befolyásszerzésre használják. A Bajnai-kabinet pénzügyminiszterére máris ráégni látszik a Wizz Air-történet (Oszkó Péter 2010-ig elvileg a Malévért dolgozott, tavaly azonban úgy landolt a fapados légikonkurens igazgatóságában, hogy erről hivatalosan senkit sem tájékoztatott), és a mostani Kóka–Gyurcsány-üzletelésnek is volt állami előjátéka. A mobilparkolást, a mobil-autópályamatricát és a mobillottót kifejlesztő (jelenleg már a bankkártyaként használható maroktelefonok világával kecsegtető) Cellum-csoport ugyanis 2005 és 2008 között 720 millió forintnyi uniós és magyar közpénzt nyert el kormányzati pályázatokon – például egy saját „Szilícium-völgy” kialakítására Siófokon.

S bár Kóka papíron csak 2011-től tisztségviselője a Cellumnak, minden adatunk arról árulkodik, hogy a volt liberális pártelnöktől már korábban sem állhatott távol a „cégiesült” mobilfejlesztés. Egyfelől a Cellum hollandiai anyavállalatának reprezentánsai között a 2000-es évek közepétől egymást érik azok a személyek, akiket a Heti Válasz anno a Kóka-exsógorként ismert Lepp Gyula strómanjaiként azonosított. Másrészt aligha véletlen, hogy a Kóka politikusi énjéhez köthető Garamhegyi Ábel (egykori gazdasági minisztériumi államtitkár) és Kaderják Dániel (az SZDSZ külügyi kabinetjének volt tagja) rögtön a 2010-es kormányváltás után a Cellum elöljárói körében találta magát. Nem mellékesen: ugyanez a Kaderják vezeti azt az Újkorcsoport nevű ificsapatot, amely tavaly nyilatkozatban állt ki Gyurcsány politikája mellett, hangsúlyozva, az Orbán-kormánnyal szemben fellépő civileknek nem kellene „magukra erőltetni a függetlenséget”.

S hogy a kép még színesebb legyen, Oszkó Péternek is jutott szerep a Cellumot regionális multivá növesztő projektben. A volt miniszter ugyanis tavaly – nem saját jogon, hanem az OTP kockázati tőkealapját kezelő PortfoLion Zrt. vezéreként – 400 millió forintot fektetett be a cégbe, és ezzel igazgatósági tagsághoz jutott a vállalat budapesti egységében.

Oszkó Wizz Air-megbízatása, valamint a közös Gyurcsány–Kóka-biznisz apropóján lapunk felkutatta, milyen egyéb nyilvános és félnyilvános üzletekbe „menekült” a 2002-2010-es kormányelit. Listánk elérhető a holnapi Heti Válaszban, mely március 8-tól a Digitalstandon keresztül is megvásárolható.