Mi a véleményed a tiltakozókról, a tüntetőktől?

– Amit mondok, az mentes lesz a pártpolitikától. Ez nem jelenti azt, hogy nincs véleményem, különösen a színházról. Minden színész életében vannak olyan személyek, akik meghatározzák sorsukat, jövőjüket. Nagyon sokat köszönhetek Várkonyi Zoltánnak, Fábri Zoltánnak és Ádám Ottónak. Soha nem tagadnám meg őket. De legalább ennyit köszönhetek azoknak a kiváló magyar íróknak, akiket volt szerencsém ismerni, és játszhattam a darabjaikban. Így Illyés Gyulának, Németh Lászlónak és Csurka Istvánnak. Őket sem tagadnám meg soha. Várkonyi színházában Csurka-darabokat játszottunk igen nagy sikerrel. Három évvel ezelőtt pedig a Döglött aknák egyik főszerepét játszottam. Kevés olyan darabot írtak a közelmúltban, mely ennyire aktuális lenne. Meggyőződésem, hogy Csurka István századunk egyik legnagyobb magyar drámaírója. Dörner György kollégám kiváló színész, és teljes szívből drukkolok neki. Pozsgai Zsolt három filmjében is dolgozhattam. Tehetsége mellett az ragadott meg, hogy teret adott színészei véleményének. Nála még „működik a demokrácia”. Ha bármikor igényt tart Pozsgai Zsolt a munkámra, kérdezés nélkül igent mondok. A pályáztatásról is megvan a véleményem. Rossz dolog, ha valami a demokrácia köntösébe bújik, és arctalanul mond véleményt. Ilyenek a bizottságok. Ha Illyés Gyula feltámadna, és pályázna, akkor vajon mi lenne az eredmény? Évekkel ezelőtt megpályáztam egy pesti színház vezetését. Azért buktam el, mert nem volt meg a hároméves vezetői gyakorlatom. Nem hároméves vezetői gyakorlattal születik az ember! Talán olyanok pályázatát várják, akik már egyszer elszórták az állam pénzét egy színház élén? Nehogy félreértsenek: én hiszek a demokráciában, de az igaziban! A nyugati demokrácia olyan, mint a krokodil, harap. A magyar pedig – remélem lesz ebben változás – , mint a gyík. Hiába etetik véres hússal, sosem lesz belőle krokodil. Felháborítanak a tüntetők is. Ne tüntessenek az emberek, hanem dolgozzanak. És még színpadot építenek nekik! A színpadot a színészetnek építsék, és ne a tiltakozásoknak! Szörnyű, hogy enynyire megosztanak minket. Én ugyanolyan szívesen szavalok Wass Albertet, mint József Attilát. Amikor ez a remek költő meghalt, nem tudták mivel letakarni, ezért az állomásfőnök Nagy-Magyarország térképét terítette rá.

Én nem akarom, hogy csak a jobb vagy csak a baloldal temessen el. Temessen el a nemzet – Magyarország. Olyan rövid ez az élet, ezért ne a borús oldalát lássuk az életnek, hanem a szépet. Azt a szépet és azt a jót, amit a magyar drámák is sugároznak felénk.

Forrás: Magyar Fórum